Legjobb válasz
Létezhet, mivel a világon írt könyvek zillióinak egyikéből néhány szerzőnek árnyalt megfigyelésként, irodalmi alapon létre kellett hoznia eszköz, vagy csak azért, mert ő szerette volna.
Létrehozhatja, ha könyv írását tervezi.
Vagy egyszerűen felvehet kötőjelet, és nem törvényes. Új szót hoz létre.
Voila! Most egyszerűen menjen ki, és ünnepelje alkotását a Földön.
Válasz
Arra gondol, hogy a nyelvek predikátum a valóság.
A valóságot közölni kell, hogy bárhová átvihesse őket. A nyelvek diktálják ezt a kommunikációt, mert a kommunikációt a nyelv diktálja. Ennélfogva csak az létezhet abban a valóságban, amit a nyelv kifejezhet, ahogy az is, ami ebben a valóságban létezik, attól függ, hogy a nyelv mit tud kifejezni.
A valóság itt nem azonos a fizikai valósággal. Ez is létezhet, bármi is legyen, és mondhatjuk, hogy ez a felfogásunk, megértésünk és a világ modellezésének forrása. De a probléma az, hogy mindazt, amit tudhatunk, és ami létezhet a verziónkban, csak egy másfajta valóság – a nyelvre épülő valóság adhatja meg és fejezheti ki.
A lényeg még a fizikai a valóság számunkra a velünk való kommunikáció terméke. Ezért a valóság, amelyet észlelünk, csak a nyelven alapulhat – a fizikai nyelvén. A tudósok ezt bizonyítéknak hívják.
A fizikai valóság nem duplikálhatja önmagát a fejünkben, különben a fejünk felrobbanhat. Tehát a rend meghaladja a külvilágot és a fejünkben fenntartott modellt. Amikor szinkronizálódnak, megértésünk megegyezik fizikai világunkkal, és megfelelően cselekedhetünk, és elvárhatjuk azokat az eredményeket, amelyeket megjósoltunk. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a fizikai valóságnak át kell mennie a mentális valóságunkba, és ebben rejlik a kommunikáció, és a kommunikációt mindig egy nyelv kíséri.
Minden egyedi nyelv létrehozza saját egyedi valóságát. A nyelvek pedig megelőzik a valóságukat. A valóságnak létezéséhez a nyelvnek léteznie kell.
Így:
A valóság a nyelv függvénye.
Ez szintén elkülönül a nyelv eredetétől vagy használatától. De még akkor is, ha egy nyelv fizikai valóságunkon és fizikai tapasztalatainkon alapszik, egy másik szó szerinti valóság keletkezik azáltal, hogy bármilyen nyelvet alkalmaznak minden egyes kommunikáció során, amelynek teljes kegyelmünk van.
Nem kommunikálhatunk nyelv nélkül, és semmi sem létezhet, és nem mondható el olyan, amely kívül esik az említett nyelv hatókörén.
Minden nyelv erre példa . A matematika nyelvének megvan a maga módja a világ visszaadására, csakúgy, mint az angol, csakúgy, mint a C ++, akárcsak bármi, amit a delfinek beszélnek. És a nap végén minden, ami kommunikál, az kommunikáció. Az agyunkba érkező jelektől kezdve, amikor egy ujjunkat forró vízbe merítjük, a szemünkön át látott képekig, van néhány olyan végleges nyelv, amely meghatározza, hogyan fogadják és dolgozzák fel ezeket a jeleket. DNS-ünk olyan nyelven van, amelyet még nem kellett teljesen megfejtenünk, de tudjuk, hogy van ott egy nyelv, mert tudjuk, hogy a kommunikációnak van alapja.
És bármennyire is szívesen hinnénk, hogy minden a nyelvek kompatibilisek, és hogy a közvetlen fordítások csak a szavak keresését jelentik egy szótárban, ez nem lehetséges, ha maga a valóság más. Íme 50 szó az eső leírására japánul.
Természetesen nem nagy dolog, ha valamire nincs szó. Csakúgy, mint az eső esetében, úgy ezeknek a kifejezéseknek a nagy részét is gond nélkül leírhatjuk angolul.
Ugyanez vonatkozik a matematikára vagy a programozási nyelvekre is. Leírhatjuk őket angolul vagy a legtöbb beszélt nyelven.
De mi van, ha nem is tudjuk leírni? Amit szavakkal nem tudunk megfogalmazni, azt nem állíthatjuk előre. A legjobb, amit akkor tehetünk angolul, az lehet, hogy „szótlan vagyok” vagy „szavak nem írják le”. Ezek a kifejezések tartalmaznak mindent, amit nem tudunk leírni, és nehezen tudnád leírni, hogy ez mennyi lehet. Minden további információ semmisségét jelentik.
Lehet, hogy nincs szó, nem nagy baj, de Japánban lenni és japánul beszélni nagy dolog. Elvárják, hogy professzionálisan használja a szabványosított japán nyelvet, a tiszteletdíjat a feletteseinek és az idősebbeknek, valamint a legvastagabb regionális nyelvjárásokat családjával és barátaival. Ez egy olyan valóság, amely nem létezik Amerikában. Ha ezt a valóságot élnéd és beszélnéd, az japán lennél.
Hasonlóképpen, a matematikai valóságot csak egy matematikus fedezheti fel. És nem tudna számításokat készíteni vagy programot összeállítani az angol fordításokkal.
A nap végén függünk a nyelvektől, mivel azok valódiak és következetesek.A leírások és a fordítások nem elég jók. És minden gyakorlati szempontból az, ami nem megfogalmazható egy nyelven, kívül esik a valóság körén.
De ami a legfontosabb: a legnagyobb valóság az, amit az összes nyelv együttesen kitesz. És a nyelvek evolúciójával és létrehozásával a valóság is fejlődik és kibővül.
Ez a lényege annak, amit Wittgenstein „nyelvem határai világom határait jelentenek” alatt ért. És magától értetődik, hogy tiszta zseni.