Legjobb válasz
Hívjon fotel nerdnek, de a válasz magában a kérdésben rejlik. A szanszkrit tudományos nyelv, amelyet papi, tudományos és vallási összefüggésekben használnak. Nem hiszem, hogy nevezhetnénk beszélt nyelvnek, mivel a mai időkben nem széles körben beszélt nyelv. De igen, létezik. Ezenkívül a nyelv neve valami érdekesre mutat.
„Heurisztikus” választ adok. Heurisztikus abban az értelemben, hogy az általam bemutatott bizonyítékoknak nem formálisan pontos kutatási bizonyítékoknak kell lenniük, hanem valamiféle józan észnek. Ez jó irányba terel bennünket, hogy megtaláljuk a megfelelő bizonyítékokat.
TLDR: Véleményem szerint a tamil idősebb, mint a szanszkrit.
1. bizonyíték: a szanszkrit szó jelentése megreformált, finomított, kulturált stb. Valahogy benne rejlik benne az az elképzelés, hogy összehasonlítást végeznek valamilyen más nyelvvel, amely már létezett. Tudod mit jelent a tamil? Én sem. Nyilvánvaló, hogy a tamil csak állítólag egy nép, a tamil nép nyelvét jelenti. Semmi más nyelv alternatívája, a „szanszkrit” kifejezés látszólag azt sugallja.
2. bizonyíték: Látta már az ábécéjüket?
A tamil ábécé meglehetősen rövid és egyszerű. Nincsenek bizonyos hangjai, amelyeket a nyelv ténylegesen használ. T és D ugyanazt a szimbólumot használja, így Ch és Sa is. Számomra ez meglehetősen régi, bizonyos szempontból meglehetősen primitív. Annak ellenére, hogy a használat szempontjából a tamil irodalom meglehetősen gazdag: olvassa el a Sangam költészetet. Ez hihetetlenül hosszú előzményekre mutat.
Devanagari ábécé, a szanszkrit szokásos ábécéje sokkal szervezettebb és jól elrendezett. A Z és F kivételével (mint a zebrában és a virágban) szinte minden hang jelen van a más nyelvekben használt mássalhangzókban, nemcsak a szanszkritban. Ha megpróbálja kiejteni a mássalhangzó hangokat a sorok és oszlopok mentén, akkor világos mintázatot láthat, annak sorrendjében, hogy a nyelv, a száj és a lélegzet hogyan kell elvégeznie a beállításokat. Nagyon egyértelmű, hogy túl jól átgondolt és jól elrendezett, hogy természetes nyelv legyen, amelyet az emberek csak folytattak. Véleményem szerint egyes tudósok lefektethették úgy, hogy természetes emlékezni és használni. Szinte túl jól szervezett az ókori átlagemberek kollektív intelligenciája számára. Gyanítom, hogy egy korábbi nyelv helyett egy ember által kitalált nyelv volt, nem pedig egy természetes nyelv, amely az idők folyamán a közös nyelv révén alakult ki.
Megjegyzés: Itt van egy radikális ötlet. Mi lenne, ha a Prakrita bhasha az eredeti nyelv, és a Sanskrita bhasha annak megreformált, jól megtervezett változata? A Prakrita valóban eredeti, valódi stb. Jelent. Az avatatlanok számára hadd mondjam el röviden, hogy a szanszkrit az a grand old nyelv, amelyből a különböző régiók Prakrit / a származnak. > 3. bizonyíték: nyelvtani szabályok. Látta a szanszkrit nyelvtani szabályokat? Kiterjedt, egyenletes algoritmikus. Mindenre van szabálya, kivétel nélkül. Túl terjedelmes. Sokkal terjedelmesebb, mint bármely más nyelv. Nem is értem, hogy egy hétköznapi ember elsajátítaná, ha nem lennének hihetetlenül tehetségesek, vagy több évig nem járnának iskolába szanszkritul tanulni. Talán nem. Talán a szanszkrit tudós nyelve volt. Valójában a sok tanulmányi téma egyike a „Vyakaran”, vagyis a nyelvtan volt. Ismét túl gazdag a köznyelv számára. A minden egyes nemre kiterjedő, feszült és személyi táblázatok túl kiterjedtek.
Biztos vagyok benne, hogy a tamil nyelvtan sokkal egyszerűbb.
4. bizonyíték: Hallottál már valakit tamilul vagy szanszkritul beszélni? Úgy érzem, a tamil nagyon ősi hangulatot áraszt. Vannak olyan hangok, amelyeket túl nehéz megszólaltatni azok számára, akik nem beszélnek tamil vagy hasonló nyelvet. Ilyen hangokat egyetlen nyelvcsoportban sem talál. A szanszkrit kiejtése sima. Valójában a devanagari ábécé algoritmikus kiejtést ad. Tamil esetében nem. Mint korábban mondtam, több olyan hang is létezik, amelyek ugyanazokat a betűket osztják.
Úgy gondolom, hogy ez elég ahhoz, hogy lássuk, a tamil egy régi nyelv, jóval régebbi, talán évszázadok óta, mint a szanszkrit.
Később további pontokat adhatok hozzá. Egyelőre pihentetem az ügyemet.
Válasz
Tamil anyanyelvű vagyok, aki tamil nyelvtant tanult Tamil Naduban. Úgy gondolom, hogy jobban értem a tamilt (mind az ősi, mind a mai nyelvet), mint a tamil nyelvű lakosság 90\% -a.
Megértem a malajálam, a telugu, a kannada és a hindi szövegeket is, bár nem tanultam meg e nyelvek nyelvtanát formálisan.
Körülbelül 5 év önálló tanulást végeztem a klasszikus szanszkrit nyelven (be és ki), és most már középszintig értem a beszélt / írott szanszkrit nyelvet, bár csak eleve megértem az előklasszikus szanszkrit, azaz védikus.
Aki erre a kérdésre akar választ adni, először mondja el, amit tud mindkét nyelvről, mint ahogy fentebb tettem.
Ez a kérdés a tamil beszélőket általában dravida politikaként érdekli. a tamil büszkeség körül forog, és a tamilok többségének ez a nyelvi büszkeség kérdése, így annak ellenére, hogy a tamil lakosság kevesebb mint 1\% -a még az alapvető szanszkrit nyelvet is tanulmányozta, a többi 99\%, aki semmit sem tud a szanszkritról, általában megpróbál választ adni a kérdés, mintha ők lennének a téma legfőbb hatóságai.
Ha valaki, aki nem tanult mélyen szanszkrit nyelvet, kommentálja az ősi irodalmát, olyan, mintha a lovakat kérnék kémiai egyenletek megoldására. Ha a válaszoló személyek nem tanultak meg mindkét összehasonlítandó nyelvet … tévedni fognak.
A kérdésre nem lehet sem bináris, sem bináris válasz, amint azt az alábbiakban kifejtettem.
tamil
Amit ma klasszikus tamilnak hívunk, az a nyelv, amely a tamil legkorábbi elérhető nyelvtanát követi, amelyet Tolkāppiyam-nak hívnak (ami azt jelenti olyasmi, mint „régi könyv”) Ezt a nevet legkorábbi kommentálója, Iḷampūraṇar adta, aki a 12. század körül élt. A könyv eredeti neve és a szerző neve elveszett. Belső bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a nyelvtan néhány évszázaddal az Iḷampūraṇar előtt, azaz a 7. és 8. század körül íródott.
A Tolkāppiyam (ilakkaṇam ie lakṣaṇam) létrehozása hirtelen fellendüléshez vezetett az irodalomban ( ilakkiyam ie lakṣyam) tamil nyelven kb. Az 5 nagy eposz (aimperum kāppiyam), a śaiva és vaiṣṇava bhakti irodalom, a rāmāvatāram (a kambar újragondolása a rāmāyaṇáról) stb. A tolkāppiyam és annak első kommentárja közötti évszázadokban készültek.
Vannak azonban előzetes – a korai tamil klasszikus művei (általában Sangam irodalomnak hívják őket), amelyek többnyire legalább néhány évszázaddal megelőzik a Tolkāppiyam-ot. A legkorábbi Sangam-irodalom (például a puṟanānūṟu) a mauryan-korszak későbbi szakaszából származik (i. E. 2. század) és a legújabb a CEU 4. századból származik. Volt néhány népi történet (a Pā royalya királyok által vezetett tamil királyi akadémiákról Maduraiban és más helyeken, úgynevezett Első Tamil Sangam, Második Tamil Sangam, Harmadik Tamil Sangam stb., Mindegyiket évezredek választják el), de a hívás történelmi oka úgy tűnik, hogy ez a „sangam” irodalom a buddhisták (sanghám) jelentős hatását jelenti a tamil irodalomra abban az időszakban.
A Sangam-korszak kezdete előtt (azaz Ashoka előtt) nincsenek írott irodalmak vagy feliratok Tamil, és nincs közvetlen bizonyíték egyetlen dravida nyelv létezésére – leszámítva azt a néhány proto-dravida szót, amely a védikus / buddhista szövegekben található a késő védikus időszakban (i. E. 6. és 4. század között).
szanszkrit
Amit ma szanszkritnak hívunk, az a nyelv, amely a klasszikus szanszkrit (az A theādhyāyī) legkorábbi elérhető nyelvtanát követi, a nyelvtant Pāṇini alkotta az ie. 4. században.
Az Aṣṭādhyāyī létrehozása vezetett az eposzokkal (itihāsas) kezdődő klasszikus szanszkrit irodalom hirtelen fellángolásához.
Vannak azonban olyan szövegek (amelyeket valószínűleg szóban őriztek meg) a klasszikus előtti szanszkritban, azaz a védikus szanszkritban, kb. 1000 évvel ezelőtt Pāṇini. Sok ilyen védikus szöveg ma is létezik, némelyikük elveszett.
A Rédveda előtt a védikus szanszkrit bizonyítéka néhány proto-védikus szó, amelyet más kihalt közép-keleti és európai nyelvek őrznek.
Összehasonlítás
Most, hogy fent vannak a tények (amelyek a jövőben bizonyíthatók vagy cáfolhatók, de amelyek Úgy gondolom, hogy ma helyesek), képesek vagyunk összehasonlítani.
A nyelvek olyanok, mint az állandóan élő emberek, és egyetlen nyelvnek sem létezik a legrégebbi beszélt stádiuma, vagyis mind barlangemberi napokra mennek valamilyen módon vagy úgy. Folyamatosan változnak.
Az irodalom olyan, mint a fényképek (bizonyíték az emberek létezésére, és arra, hogy hogyan néztek egy pillanatra), a legrégebbi fotó az ószanszkrit (vedic) volt ie 1500 körül. A régi-tamil legrégebbi fotója Kr. E. 200 körül készült.
Aki Pā Pini nyelvtanát követi, állítólag a klasszikus szanszkrit nyelvet követi (mivel azóta folyamatosan változik, ma hindinak hívják stb.). Nagyon kevesen tanulnak klasszikus szanszkrit nyelvet az indiai iskolában, és még akkor is, ha mégis megteszik, ez az abszolút alap.
A Tolkāppiyam követői azt mondják, hogy a klasszikus tamilt követik.Ma senki sem beszél anyanyelvként a klasszikus tamilról, mindenki a modern köznyelvi / szubregionális / kaszt alapú tamil dialektusokkal beszél, amelyek nagyon különböznek a klasszikus tamiltől. A legtöbb tamil azonban az iskolában megtanul klasszikus tamilt (úgynevezett „kem-mozhi”) beszélni és írni.
Mivel a nyelvek folyamatosan fejlődnek, a kérdés, hogy a tamil vagy a szanszkrit idősebb-e, csak akkor van értelme, ha összehasonlítjuk a nyelvüket. legrégebbi irodalom (azaz fényképek). Ha magáról a beszélt nyelvről beszélünk, akkor ez olyan, mintha azt kérdeznénk: „kinek van a legkorábbi őse – nekem vagy neked?”