Legjobb válasz
Nem tudom, hogy ennek a mondatnak van-e mélyebb jelentése.
“A ló elgurult az istálló mellett. “példa egy kerti ösvény példájára. Ezek egyszerűen azok a mondatok, amelyek megtévesztik az olvasót, hogy tévesen értelmezze, amíg nem olvassa el megfelelően, vagy a mondat befejeződött.
„Az istálló mellett versenyző ló elesett” az „A ló elgázolt az istálló mellett leesett.”
Amikor olvasunk, úgy gondolkodunk, mint… „A ló elgázolt az istálló mellett”. De amikor elérjük a „esést”, ez zavarossá teszi.
Valójában száguldott az istálló mellett leírja a lovat, és elesett a főige.
Így van egyszerűen: A ló (melyik ló – amely az istálló mellett versenyzett) elesett
Más példa
“A komplexum házas és egyedülálló katonákat tartalmaz és családjaik. “
Amikor olvasunk, úgy járunk, mint…. „az összetett házak házasok” , és gondolatunkban megpróbáljuk kiegészíteni és értelmezni az eljövendő szavakat.
Ezután összezavarodunk, amikor eljutunk… .. ”a ház összetett házasok” ……… ”és egyedülálló katonák” …… ”és családtagjaik”
De amikor befejezed az egész mondatot, és látod, ez így van …
A komplex házak —— házas és egyedülálló katonák és családjaik.
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a komplexum házakat biztosít házas és egyedülálló katonáknak és családtagjaiknak.
Válasz
Ez azt jelenti, hogy valaki szintaxisban olvasott nyelvészeti műveket, mivel ez a “kerti út” mondat gyakori példája. A “kerti út” ebben az esetben a hallgató nyelvtanának elemzésére utal, amelyet váratlan beszédrész hirtelen megbotlik. Állítólag ez arra kényszeríti a hallgatót, hogy újra elemezze a mondatot, ami késlelteti a megértést.
A mondat jelentése azonban triviális. “Az az istálló mellett száguldó” egy relatív záradék, amely módosította a lovat. Lehúzhatod és mondhatod:
A ló elesett.
és hogy mi maradt, könnyen érthető. Pontosan ugyanaz a szerkezet vonatkozik minden módosítóra ebben a formában:
- A fehér ló elesett.
- Leesett az a ló, aki almát evett.
- Leesett a Del Mar-ra helyezett ló.
Az ilyesmit a formális szintaktikusok imádják, de a tényleges angolul beszélők ritkán használják (kivéve, ha a napi munkájuk szintaxisban van). Az ilyen központba ágyazott relatív mondatokat Noam óta érdekesnek tartják Chomsky és George Miller írtak egy cikket, amely “bebizonyította”, hogy egy statisztikai elemző nem tudta megfelelően dekódolni ezeket a struktúrákat. Biztosan igaz, hogy az ember szédül, amikor teleszkóppal kezdi ezeket teleszkópolni, hogy csak mutassa magát: Elgurult a macska, aki üldözte a hűtőben ülő sajtot fogyasztó patkányt.
De ez stílusosan kínos, és gyakrabban a játékok és a mondókák mint ordi nárius beszéd.