A legjobb válasz
Rengeteg környezet létezik, de itt megvizsgáljuk a föld öt típusát: Különböző a természetes környezettípusok közé tartoznak az óceánok, gyepek, tundra, esőerdők és sivatagok. Minden környezetnek egyedi talaja, éghajlata, vízrendszere és időjárási jelenségei vannak, amelyek képesek támogatni az adott környezetben található életformákat. A természetes környezetek folyamatosan változnak és képesek a természetes fizikai és kémiai változások nagyban befolyásolják. A természeti környezettípusok sokfélesége tükrözi a Földön található flóra- és faunafajok sokféleségét, valamint a növekedésükhöz szükséges különféle feltételeket. A nem élő élő erőforrások túléléséhez és szaporodásához szükséges területet gyakran felváltva használják a természetes környezet kifejezéssel. Bár ez bizonyos esetekben helytálló, fontos megjegyezni, hogy egyetlen természeti környezet több ökoszisztémát is tartalmazhat. Az óceánok jó példa erre, mivel a part menti régiókban virágzó növény- és állatvilág nagyon eltérő életkörülményeket igényel, mint az óceán mélyén található szervezetek. Az esőerdő környezete a természetes ökoszisztéma egyik típusa. Összességében az esőerdők a Föld oxigénjének 40 százalékát termelik, annak ellenére, hogy csak a Föld felszínének 6 százalékát veszik fel. Négy rétegből állnak: kiemelkedő, felső lombkorona, aljzat és erdő talaj. Míg ezek a rétegek mind egy környezet részét képezik, a növény- és állatvilág rétegenként eltér. Az esőerdők nevüket onnan kapják, hogy szinte teljesen öntözik. Minden fa, amely eléri a lombkoronaszintet, évente körülbelül 200 liter vizet képes felszabadítani a levegőbe. Ez állandó felhőt hoz létre, amely alacsonyan lóg a lombkorona felett, segítve az erdőt a csapadékos időszakok között hidratáltan. Ez termékeny környezetet teremt a növények számára, a Föld összes növényfajának kétharmada nő az esőerdőben. Az elmúlt években az esőerdő környezetét fenyegette az erdőirtás, és a tudósok arra figyelmeztettek, hogy az esőerdők további fakitermelése hosszú távon negatív hatással lehet a Föld éghajlatára. Az óceán környezete a világ minden táján megtalálható, és ez a legnagyobb természeti környezet. A földfelszín több mint 70 százalékát óceánok borítják, és ezek vízkészletünk összesen 97 százalékát tartalmazzák. A világ óceánjai sok egyedülálló élőhelyet támogatnak – fitoplankton, moszat és tengeri moszat virágzik a felszínen, és a csőférgek, kagylók és kagylók a mély tengerfenéken élnek a hidrotermális szellőzőnyílásoknak köszönhetően, amelyek az ásványi anyagokat a Föld kéregéből az óceánba pumpálják. A sivatagi környezetek minden földrészen megtalálhatók, és lehetnek nagyon melegek és homokosak, vagy nagyon hidegek és jegesek. Míg a sivatagi környezetek barátságtalan lakóhelyként hírnévnek örvendenek, a Föld teljes emberi populációjának körülbelül egyhatoda sivatagi környezetben él. A sivatagokat megkülönbözteti az a tény, hogy valószínűleg rendszeresen több nedvességet veszítenek a párolgás során, mint amennyit csapadék útján kapnak. A sivatagi környezetben élő növény- és állatvilág megtalálta a módját, hogy alkalmazkodjon a zord életkörülményekhez. Azok a növények, amelyek egyszerre több évig nem kaphatnak vizet, úgy alkalmazkodtak, hogy vagy mélyen a föld alatt gyökerükkel találtak vizet, vagy hosszú időn keresztül képesek voltak vízkészleteket tárolni. Forró sivatagi környezetben sok állat éjszakai életmóddal kerüli el a meleget, csak éjszaka keres táplálékot és vizet. A gyepek olyan környezetek, amelyek akkor alakulnak ki, amikor egy terület túl sok csapadékot kap ahhoz, hogy sivatagnak minősüljön, de nincs elegendő csapadék az erdei környezet támogatásához. Jellemzőjük a legnépesebb növény-fű forma. A kétféle gyep trópusi és mérsékelt éghajlatú, a trópusi gyepek általában a déli féltekén hullanak. A trópusi gyepek száraz és esős évszakkal is rendelkeznek. Mivel ezek a trópusi környezetek több esőt kapnak, mint a mérsékelt égövi gyepek, füvük akár 7 méter magas is megnőhet. A mérsékelt égövi gyepeket rövidebb füvek jellemzik, vegetációs és alvó időszakuk is van. Az alvó szezonban a hideg hőmérséklet miatt nem nő fű ezekben a környezetekben. A Tundra környezetek a hegyek teteje és az Északi-sarkvidéken találhatók. A hegyvidéki tundrai környezetben juhok, madarak és hegyi kecskék élnek, míg az északi-sarkvidéki tundrában olyan állatok találhatók, mint a jegesmedvék, a karibu és a sarki rókák. A tundra a növények és állatok számára az egyik legvonzóbb környezet, hideg éghajlat, alacsony csapadékmennyiség, gyakori szél, hosszú tél és rövid nyár. A tundrai környezet rendkívül érzékeny a globális felmelegedés hatásaira, mivel a fajok kiszorulnak az északi-sarkvidéki örökfagy eltűnéséből a tundra-környezetekbe, ami megzavarja a tundra ökológiai egyensúlyát.LINK: https://www.reference.com/science/types-environments-327160a5c260ec1e # Imádkozz. Ámen. Isten áldja Amerikát. Olvasd el a Biblia 128. zsoltárt
Válasz
Ez egy érdekes kérdés, amelyet méhek feltételeznek, mióta egy délkelet-ázsiai országba költöztem. Az itt élő emberek méltósága érdekében megpróbálom nem kiemelni őket. Az itt élők NAGYON termékei a környezetüknek, a legkisebb részletektől a legnagyobb koncepciókig. Ők a “Tudatlanság boldogság” megtestesítője. Úgy tűnik, hogy hiányzik az öntudat és az éleslátás érzése a társadalmuk megnyomorításáig. Fiatalkoromban azt hittem, hogy csak tudatosan választhatsz, hogy más vagy, de hacsak nem látod, mi a különbség, hogyan lehet ez? Pontosabban: ha nem léphet túl azon, amire vágyik vagy amire szüksége van, vagy amit nap mint nap lát, akkor hogyan lehet tisztában másokkal gyakorolt hatásával vagy fordítva, vagy akár más módon is lehet?
Amikor azt mondja, hogy „hogyan érthetjük meg, kik vagyunk?”, feltételezem, hogy abból a szempontból gondolja, hogy hová tartozik, és mi a célja (exosztenzionálisan) úgymond. A kérdésben az a nagyszerű, hogy automatikusan megteszi az első lépést az öntudatban. Az a személy, aki túl akar lépni azon a környezeten, ahol nevelkedett, valójában mások szellemébe vagy fizikailag a többi cipőjébe kell helyeznie magát.
Itt vagyok, ahol vagyok újra és újra látta. Egy percig vagy annál kevesebb időbe telik megmondani, ha valaki máshol élte meg az életét. Másképp hordozzák magukat, másképp reagálnak az ingerekre, láthatod, ahogy a kerekek forognak. Kezdenek megkülönböztetni és választani, hogy hogyan Soha nem fogod és nem is kell (IMHO) lemondanod vagy felejtsd el azt a környezetet, ahonnan jöttél. Ez az alap, amelyből megalapozza tapasztalatait és összehasonlításokat végez.
Utolsó tanácsom a lehető legtöbb más kultúra megtapasztalása. Ez rengeteg összehasonlítást tesz lehetővé saját következtetéseinek elkészítéséhez. Minél kevesebb korlátod van ebben a tekintetben, annál megalapozottabb döntéseket hozhatsz.