Legjobb válasz
„Chat” egy cicának. A „Chatte” a nő („sho”, o, mint az AmEn „főnökében”, a „t” hallgat a férfiban, a nőnemben pedig ezt az „o” után ejtik ugyanabban a szótagban: „lövés”, Vigyázat: ez a fogászati nem alveoláris francia nyelven, ezért tartsa a nyelvét a felső és az alsó fog közötti távolságra mutatva.
Egy baba macska esetében a „minou” szó („mee-noo”) , a stressz az utolsóban) egy fiú esetében, és a „minette”, (1 kiejtette a mee-netet, a stressz az utolsóban).
Zsargonban vagy argotban azt mondjuk, hogy „szürkébb” (gRe-fyay kiejtés nélkül) az utolsó y, az R uvularis, nyisd ki a szádat, tartsd nyugalmat nyugalomban, de kissé emelje felfelé, mintha az uvulára mutatna, amely a száj belsejében jön tovább, mint a foggerinc, és a száj tetején az utolsó pont előtt a torok fölött, amit szájpadlásnak hívunk), a nőies pedig „greffière” (gRe-fyes, az utolsó s helyettesítése egy francia R hanggal).
A „chatte” és a „greffière” problémája az, hogy szlengben is használják a női szexuális vagy gan.
Válasz
Ez valójában az egyik legérdekesebb kérdés, hogy „hogyan mondod X-et Y nyelven?”, amelyet itt még láttam.
Az interneten forgalomban szép számmal vannak listák a „lefordíthatatlan” kifejezésekről, amelyek többnyire jól lefordíthatók, de lehet, hogy még pár szóra van szükség L2-ben, mint L1-ben. A „Cooties” azonban meglehetősen közel kerül egymáshoz. Mint Lucie megjegyzi, van egy kanadai francia forma, de mint Olive mondja, a koncepció nem létezik egyszerű formában (amennyire tudom) semmilyen európai kultúrában (és gyanítom, hogy ugyanez vonatkozik más részekre is) a világ). Nem csak francia-francia fordítás, a funkcionálisan egyenértékű főnév korlátozott értelmében, a „cooties” kifejezésre, nincs angol angol fordítás sem. A brit gyerekek (és az én esetemben a középkorú fickók, bár igazoltam, hogy a saját gyerekeimnél is így van) átmenetileg ismerik a koncepciót, mert amerikai audiovizuális kimenettel bombáztak minket (és olvastuk Amerikai könyvek és képregények), de bár egy bizonyos korosztályú brit és francia gyerekek (és kétségtelenül német, finn, máltai és albán gyerekek) bizonyosan képesek kifejezni, hogy mennyire undorítóak az ellenkező nemként megjelenő társaik. meglehetősen univerzálisnak tűnik – az általuk választott, évről évre átadott mechanizmusok meglehetősen eltérőek.
Tehát egy profi fordító számára, ha franciás szövegben kellene „rendbetenni”, akkor kicsit átírni a szöveget, attól függően, hogy mi a fordítás célja – elmagyarázni a fogalmat, vagy csak kicserélni a „juk, lányok” kifejezés más módjára.