Melyek a tiszta anyagok különböző típusai a kémia területén?


A legjobb válasz

A tiszta anyagok 2 típusúak: Elemek és vegyületek

Elemek – Ezek a tiszta anyagok azonos típusú atomok. Vegyük például az oxigént . Mint tudhatja, az oxigén kémiai képlete O\_2. Ez azt jelenti, hogy az egyik oxigénmolekula 2 oxigénatomból áll, amelyek azonos alakúak, méretűek és tömegűek, nevezzük.

Vegyületek – Ezek az anyagok 2 vagy annál többből állnak különböző atomtípusok, különböző elemek. Például az karbon-dioxid kémiai képlete CO\_2, ami azt jelzi, hogy a az anyag 1 szénatomból és 2 oxigénatomból áll, amelyeket összekapcsol egy úgynevezett “kötés”, amelyet később tanulmányozni fog. Mint látható, a karbondioxid molekulája különböző típusú atomokból áll, azaz szénatomból és 2 oxigénatomból.

A kettő között csak annyi a különbség, hogy egy elem molekulája azonos típusú atomokat tartalmaz , míg a egy vegyület molekulája különböző típusú atomokat tartalmaz.

Remélem, hogy ez segít.

Válasz

Tiszta anyag

Olyan anyagot, amelynek kémiai összetétele végig fix, tiszta anyagnak nevezzük, például víznek, levegőnek és nitrogénnek. A tiszta anyagnak nem feltétlenül egyetlen elemből vagy vegyületből kell állnia. A tiszta anyag két vagy több fázisának keveréke továbbra is tiszta anyag, mindaddig, amíg az összes fázis kémiai összetétele megegyezik.

Tiszta anyag fázisai

Tiszta anyag az anyag különböző fázisokban létezhet. Három fő fázis létezik: szilárd, folyékony és gáz.

A fázis meghatározása szerint különálló molekuláris elrendezéssel rendelkezik, amely teljes egészében homogén, és könnyen azonosítható határfelületekkel elválik másoktól (ha vannak ilyenek). Az anyagnak egy fázisban több fázisa lehet, mindegyiknek más a molekulaszerkezete. Például a szén grafitként vagy gyémántként létezhet a szilárd fázisban, a jég pedig hét különböző fázisban létezhet nagy nyomáson. A molekuláris kötések a szilárd anyagokban a legerősebbek, a gázokban pedig a leggyengébbek. A molekulák nem mozoghatnak egymáshoz képest; azonban folyamatosan ingadoznak egyensúlyi helyzetük körül.

Folyadék: a folyadékfázisú molekulatávolság nem sokban különbözik a szilárd fázisétól (általában valamivel nagyobb), csakhogy a molekulák már nincsenek rögzített helyzetben egymáshoz viszonyítva.

Gáz: a molekulák messze vannak egymástól, és molekuláris rend nem létezik. A gázmolekulák véletlenszerűen mozognak, és folyamatosan ütköznek egymással és a tartály falával, amelyben vannak. A gázfázisban lévő molekulák jelentősen magasabb energiaszinten vannak, mint folyadékokban vagy szilárd fázisokban.

Csapat Dron-tanulmány

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük