Legjobb válasz
Különbség az egyfázisú és Háromfázisú
Az áramellátó rendszert főként két típusba sorolják, azaz egyfázisú és háromfázisú rendszerbe. Az egyfázisú helyet olyan helyen használják, ahol kevesebb energiára van szükség, és a kis terhelések futtatásához. A három fázist nagy iparágakban, gyárakban és a gyártási egységekben használják, ahol nagy teljesítményre van szükség.
Az egyik és a három fázis közötti egyik fő különbség az, hogy az egyetlen fázis áll egy vezető és egy semleges vezeték, míg a háromfázisú táplálás három vezetéket és egy semleges vezetéket használ az áramkör befejezéséhez. Néhány további különbséget közöttük az alábbiakban az összehasonlító táblázat ismertet.
Összehasonlító táblázat: Egyfázisú V / S háromfázisú
Az összehasonlítás alapja
Egyfázisú
Háromfázisú
Meghatározás
Az áramellátás egy vezetőn keresztül.
A tápellátás három vezetőn keresztül.
Wave Shape
Huzalok száma.
Két vezetékre van szükség az áramkör befejezéséhez.
Négy vezetékre van szükség az áramkör befejezéséhez.
Feszültség
230 V-os hordozás
Carry 415V
Fázis neve
Fázis felosztása
Nincs más név
Energiaátviteli képesség
Minimum
Maximum
Hálózat
Egyszerű
Bonyolult
Áramszünet
Előfordul
Nem fordul elő
Veszteség
Maximum
Minimális
Tápegység csatlakozása
Hatékonyság
Kevesebb
Magas
Gazdaságos
Kevesebb
Több
Használat
Háztartási gépeknél.
Nagy iparágakban és nehéz terhelések esetén.
Az egyfázisú definíció
Az egyetlen fázishoz két vezetékre van szükség az áramkör befejezéséhez, vagyis a vezető és a nulla. A vezető viszi az áramot, és a semleges az áram visszatérési útja. Az egyfázisú feszültség 230 V-ig terjed. Leginkább olyan kis készülékek üzemeltetésére használják, mint ventilátor, hűtő, daráló, fűtőberendezés stb.
A háromfázis meghatározása
A háromfázisú rendszer négy huzalból, három vezetőből és egy nullából áll. A vezetők fázison kívül vannak, és 120º távolságra vannak egymástól. A háromfázisú rendszert egyfázisú rendszerként is használják. Alacsony terhelés esetén egy fázis és semleges lehet a háromfázisú tápegységből.
A háromfázisú táplálás folyamatos és soha nem esik le teljesen a nullára. Háromfázisú rendszerben a teljesítmény akár csillag, akár delta konfigurációban megadható. A csillagkapcsolatot nagy távolságú átvitelhez használják, mert semleges a hibaáram.
A delta kapcsolat háromfázisú vezetékek és nincs semleges.
Az egyfázisú és a három közötti legfontosabb különbségek Fázis
- Egyfázisú tápellátás esetén az áram egy vezetéken keresztül áramlik, míg a háromfázisú tápellátás három vezetékből áll.
- Az egyfázisú tápláláshoz két vezeték (egy fázis és egy nulla) az áramkör befejezéséhez. A három fázis három fázisú vezetéket és egy semleges vezetéket igényel az áramkör befejezéséhez.
- Az egyfázisú feszültség 230 V-ig, míg a három fázisú tápfeszültség 415 V-ig terjed.
- A maximális teljesítményt három fázison keresztül viszik át az egyfázisú tápellátáshoz képest.
- Az egyfázisú két vezetékes, ami egyszerűvé teszi a hálózatot, míg a háromfázisú hálózat bonyolult, mivel négy vezetékből áll.
- Az egyfázisú rendszernek csak egy fázisvezetéke van, és ha a hiba a hálózaton jelentkezik, akkor az áramellátás teljesen meghibásodik. De háromfázisú rendszerben a hálózatnak három fázisa van, és ha a hiba bármelyik fázisban bekövetkezik, a másik kettő folyamatosan táplálja az áramot.
- Az egyfázisú ellátás hatékonysága kisebb, mint háromfázisú ellátásra. Mivel a háromfázisú táplálás kevesebb vezetőt igényel, mint az egyenértékű áramkör egyfázisú tápellátása.
- Az egyfázisú tápellátás több karbantartást igényel és költséges lesz a háromfázisú tápellátáshoz képest.
- Az egyfázisú táplálást leginkább a házban és a kis terhelések futtatására használják. A háromfázisú ellátást a nagyiparban és a nagy terhelések futtatására használják.
A háromfázisú csillagcsatlakozás két különböző feszültség (azaz a 230 és a 415 volt) használatát teszi lehetővé. A 230 V-ot egyfázisú és egy semleges vezeték segítségével táplálják, a háromfázis pedig bármely két fázis között táplálkozik.
Válasz
Ennek a helyzetnek a magyarázatához tekerjünk egy forgófejet olyan gép, amely előállítja a szükséges váltakozó áramú generátor vagy generátor típusát.
Most már mindannyian tudjuk, hogy amikor egy mágneses mező elvág egy vezetőt vagy egy tekercset, a mágneses fluxus változásának sebessége feszültséget generál. Nem térünk ki a feszültség előállításának részleteire, és csak annyit kell tudnunk, hogy megteszi.
Ha olyan állórészt veszünk, amely olyan, mint egy nagy, nyitott, hosszú fém henger, és középen van helyezzen el egy forgó tengelyt, amelyre egy állandó mágnest rögzítenek, az északi és a déli pólussal derékszögben a tengely forgástengelyéhez képest.
Most arra törekszünk, hogy egy réz tekercset feltekerjünk a a hosszú henger, és így a tengely és az állandó mágnes forgása közben az északi és a déli pólus felváltva halad majd a tekercs közelében, egy egyfázisú váltakozó áramú tápellátást generálva.
Ha két független tekercset tekerünk, amelyek elosztásra kerülnek a a hosszú hengeres állórész belső kerülete akkor KÉT egyfázisú független feszültségünk lenne, függetlenül attól, hogy az első tekercshez képest hova tekerjük a második tekercset.
Ha három különálló és független, de hasonló tekercset tekerünk körbe az állórész belső kerületét megkapjuk EGY FÁZIS ind függő feszültségek.
Annyi tekercset tekerhetünk, amennyit csak akarunk, így tetszőleges számú EGY FÁZIS független feszültségünk lehet ettől a forgó géptől, ahol a tekercseket állórész tekercseknek / fázisoknak nevezzük, és az állandó mágnes fut mint a rotor rész.
Ez alapvetően egy többfázisú ellátógép tekercselésének elve, ahol annyi tekercset lehet tekerni, amennyire csak tetszőleges számú, egymástól függetlenül elosztott feszültség vagy fázis jön létre. Ezek elveszíthetik függetlenségüket a csatlakozások módszerével, és óvatosnak kell lennünk, de nem kell belemennünk a magyarázatba.
Gyakorlati okokból kívánatosabb a tekercseket szabályozott szimmetrikus mintázatban elosztani a állórész, tehát két vagy négy tekerccsel 90 fokon tekernék egymáshoz az állórész körének kerületén belül. Három vagy hat tekercs esetén 120 fokos vagy 60 fokos fokozatot lehetne elérni, ahol a kimenet tetszés szerint csatlakozik . Nincs szükség további magyarázatra, de a többfázisú forgógépben tetszőleges számú tekercs tekercsének megfelelő, egyenletes eloszlása kívánatos. Normál esetben a több tekercses rendszer egyik kezdő vége össze van kötve, és egy semleges pontot képez. A másik véget fázisvégnek nevezzük, és szimbólummal jelöljük. beleértve a piros, sárga, kék fázist!
Mindezt egy statikus elektronikus generátorral lehet megtenni, ahol szakaszos feszültségeket generálunk egy DC forrás kapcsolásával … de jobb, ha annyi tekercset tekercselünk, amennyit csak akarunk, forgó hengeres, állórész és rotor elrendezésű gépeknél. Elérkezik az idő, amikor több tekercset tekercselünk, amikor különbséget kell tenni abban, hogy mi a mechanikai szögeltolódás és az elektromos szögeltolódás, de ez mind egyértelművé válik, ha megmérjük a generált feszültségek vektorait.