Legjobb válasz
A test merevsége, k a rugalmas test által a deformációval szembeni ellenállás mértéke. Egy rugalmas szabadságfokkal (DOF) rendelkező rugalmas test esetében (például egy rúd nyújtása vagy összenyomása) a merevség a következő:
k = Erő / elmozdulás
Például egy vízszintes gerenda egy pontja függőleges elmozduláson és elforduláson is áteshet a deformálatlan tengelyéhez képest. Amikor M szabadságfok van, M x M mátrixot kell használni a pont merevségének leírására.
A Nemzetközi Egységrendszerben a merevséget általában newtonokban / méterben mérik. A birodalmi egységekben a merevséget általában fontban (lbs) mérik hüvelykenként.
Forgási merevség
egy hengeres rúd szögével α , hossza L , axiális momentum okozta , M
A testnek forgási merevsége is lehet, k ,
k által megadott = alkalmazott momentum / forgás
Az SI rendszerben a forgási merevséget tipikusan newton méterben / radianban mérik
A SAE rendszerben , a forgási merevséget általában hüvelyk fontban mérik fokonként.
A merevség további mértékeit hasonló alapon vezetik le, többek között:
- nyírómerevség – az alkalmazott nyírás aránya a nyírás kényszere deformáció
- torziós merevség – az alkalmazott torziós momentum és a fordulási szög aránya
Válasz
Szakirodalomban hivatkozhat a tankönyvekre definíciók és képletek.
Egyszerű és egyszerű szavakkal, hogy elmagyarázzuk a közönséges olvasónak, aki nem ismeri a mélyépítést, vagy az anyagok szilárdságának alapelveit és a szerkezetek elméletét, ez a nyaláb azon tulajdonságaként magyarázható, amely ellenáll az elhajlásnak vagy hajlítás az alkalmazott terhelések hatására.
A sugármerevség ennek az ellenállásnak a mértéke, és függ a gerenda méretétől, irányától és az anyag tulajdonságaitól, amelyekből a gerenda készül.
Mindhárom befolyásolja ezt az ellenállást. Még a gerenda fesztávolsága is szempont. Minél rövidebb a fesztávolság, annál merevebb a gerenda, és annál kevésbé tér el terhelés alatt.
Remélem, ez egyértelmű.