A legjobb válasz
Bohr kiindulópontja az volt, hogy felismerje, hogy a klasszikus mechanika önmagában soha nem tudja megmagyarázni az atom stabilitását. A stabil atomnak van egy bizonyos mérete, így az azt leíró bármely egyenletnek tartalmaznia kell valamilyen alapvető állandót vagy hosszúsági dimenziójú állandók kombinációját. A klasszikus alapvető állandók – nevezetesen az elektron és a mag töltései és tömegei – nem kombinálhatók hosszúsággá. Bohr azonban észrevette, hogy a Max Planck német fizikus által megfogalmazott kvantumállandó olyan méretekkel rendelkezik, amelyek az elektron tömegével és töltésével együtt egy hosszúságméretet eredményeznek. Szám szerint a mérték közel áll az ismert atommérethez. Ez arra ösztönözte Bohr-t, hogy Planck konstansát használja az atom elméletének felkutatásához.
Planck állandóját 1900-ban vezette be egy képletben, amely megmagyarázza a fűtött testek által kibocsátott fénysugárzást. A klasszikus elmélet szerint összehasonlítható mennyiségű fényenergiát kell előállítani minden frekvencián. Ez nemcsak ellentétes a megfigyeléssel, hanem azt az abszurd eredményt is magában foglalja, hogy a fűtött test által kisugárzott teljes energiának végtelennek kell lennie. , amelyet kvantumnak (latinul “mennyi” -nek nevezett) nevezett. Az energiakvantum a fény frekvenciájához kapcsolódik egy új alapvető állandóval, h. Amikor egy testet felmelegítenek, annak sugárzott energiája egy adott frekvenciatartományban A klasszikus elmélet szerint arányos a test hőmérsékletével. Planck hipotézisével azonban a sugárzás csak kvantum energiában fordulhat elő. Ha a sugárzó energia kisebb, mint az energia kvantuma, akkor a fény mennyisége csökken ebben a frekvenciatartományban. Planck képlete helyesen írja le a fűtött testek sugárzását. A Planck-féle konstansnak vannak a dimenziói, amelyek kifejezhetők energiaegységekkel szorozva az idővel, a lendületegységek szorozva a hosszúsággal, vagy a szögmomentum egységeivel. Planck konstansát például h = 6,6×10-34 joule másodpercben írhatjuk fel.
A Planck konstans használatával Bohr pontos képletet kapott a hidrogénatom energiaszintjére. Azt feltételezte, hogy az elektron szögmomentuma kvantált – vagyis csak diszkrét értékei lehetnek. Feltételezte, hogy különben az elektronok engedelmeskednek a klasszikus mechanika törvényeinek azáltal, hogy körkörös pályákon járják körül a magot. A kvantálás miatt az elektronpályák fix méretűek és energiájúak. A pályákat egy egész szám, az n kvantumszám jelöli.
Válasz
Kétféle módon látható:
(1) a héj tele van..azaz 8 elektronja van vagy hélium esetén 2 elektronja van..az olyan esetekben, amikor az atom már megjavította az oktektjét, nem reagál más atomokkal.
(2) amikor egy atom magja kicsi..azaz kevesebb protont és nuetront tartalmaz .. 137 után, azaz Bizmut, az atom instabillá válik, mert nagyon nagy a nyaka (és így részt vesz az atomreakciókban – hasadás és fúzió) )
Remélem, hogy segített :))