Legjobb válasz
Az epe növeli a zsírok felszívódását, ez egy a zsírban oldódó anyagok, például az A-, D-, E- és K-vitamin felszívódásának fontos része emésztési funkciója mellett, epe a bilirubin, a máj által újrahasznosított vörösvérsejtek melléktermékének kiválasztási útjaként is szolgál.
Hogyan működik: epesók vagy epe a lé alkalikus közeget hoz létre a vékonybélben a nevezett enzimek hatására; a protein emésztésére használt pepszin és tripszin, valamint az epe lé a nagy zsírmolekulákat kisebb molekulákká alakítja át a zsírra kifejtett lypáz hatására:
Felnőtt emberek naponta 400–800 ml epét termelnek, más állatok pedig arányosan hasonló összegeket. Az epe szekréciója két szakaszban fordulhat elő:
- Kezdetben a hepatociták az epét szekretálják a canaliculusokba, amelyekből az epeutakba áramlik. Ez a máj epe nagy mennyiségű epesavat, koleszterint és más szerves molekulákat tartalmaz.
- Amint az epe átfolyik az epeutakon, a duktális hámsejtekből származó vizes, bikarbonátban gazdag szekréció hozzáadásával módosul.
Az epehólyaggal rendelkező fajokban (ember és a legtöbb háziállat, a lovak és patkányok kivételével) az epe további módosulása abban a szervben történik. Az epehólyag éhomi állapotban tárolja és koncentrálja az epét. Általában az epét ötszörösére koncentrálják az epehólyagban a víz és a kis elektrolitok felszívódása révén – gyakorlatilag az összes A szerves molekulák egy része megmarad.
Az epébe történő szekréció a koleszterin eliminációjának egyik fő útja. A szabad koleszterin gyakorlatilag nem oldódik vizes oldatokban, de az epében az epesavak és az olyan lipidek, mint a lecitin, oldhatóvá teszik. A kövek, amelyek többnyire túlnyomórészt koleszterint tartalmaznak, olyan folyamatok eredményeként jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a koleszterin kicsapódását az epe oldatában. / p>
Az epesavak szerepe a zsír emésztésében és felszívódásában
Az epesavak a májsejtekben szintetizált koleszterinszármazékok. Az étrend részeként elfogyasztott vagy a máj szintéziséből származó koleszterint eolsavakká kolin- és kenodeoxikolsavakká alakítják, amelyeket aztán aminosavvá (glicin vagy taurin) konjugálva konjugált formát kapnak, amely aktívan szekretálódik a cannaliculi-ba. / p>
Az epesavak amfipatikusak, vagyis hidrofób (lipidben oldódó) és poláris (hidrofil) arcokat egyaránt tartalmaznak. Az epesav koleszterin eredetű részének az egyik arca hidrofób (a metilcsoportoké), a másik pedig a hidrofil (a hidroxilcsoportoké); az aminosavkonjugátum poláris és hidrofil.
Amfipatikus természetük lehetővé teszi az epesavak számára két fontos funkció ellátását:
- A lipid-aggregátumok emulgeálása: Az epesavak detergens hatással vannak az étkezési zsír részecskéire, ami a zsírgömbök lebomlását vagy emulgeálását eredményezi apró, mikroszkopikus cseppekké. Az emulgeálás önmagában nem emésztés, hanem azért fontos, mert nagymértékben megnöveli a zsír felületét, és hozzáférhetővé teszi a lipázok általi emésztéshez, amelyek nem férnek hozzá a lipidcseppek belsejéhez.
- A lipidek szolubilizációja és szállítása vizes környezetben: Az epesavak lipidhordozók, és képesek sok lipidet szolubilizálni micellák – a lipidek olyan aggregátumai, mint a zsírsavak, a koleszterin és a monogliceridek, amelyek vízben szuszpendálva maradnak. Az epesavak kritikus fontosságúak a zsírban oldódó vitaminok szállításában és felszívódásában is.
Az epesavak szerepe a koleszterin homeosztázisban
Az epesavak májszintézise adja a szervezet koleszterin-lebontásának döntő részét. Emberben nagyjából 500 mg koleszterin átalakul epesavakká, és minden nap az epében eliminálódik. Ez a felesleges koleszterin eliminációs út valószínűleg minden állatnál fontos, de különösen a koleszterin hatalmas emésztése esetén.
Érdekes módon nemrégiben bebizonyosodott, hogy az epesavakat használják a koleszterin anyagcserében, amelyek megváltoztatják a sebességkorlátozó enzim a koleszterin bioszintézisében.
Enterohepatikus recirkuláció
Nagy mennyiségű epesav választódik ki a belekben minden nap, de csak viszonylag kis mennyiség veszít el a testből. Ennek oka, hogy a duodenumba juttatott epesavak körülbelül 95\% -a felszívódik vissza a vérbe az ileumon belül.
Az ileumból származó vénás vér egyenesen a kapu vénájába jut, és így a máj sinusoidjain keresztül. .A hepatociták nagyon hatékonyan vonják ki az epesavakat a szinuszos vérből, és kevesen jutnak ki az egészséges májból a szisztémás keringésbe. Az epesavakat ezután a hepatocitákon keresztül szállítják, hogy a kanaliculusokba ürítsék. Ennek az enterohepatikus recirkulációnak az a nettó hatása, hogy minden epesó molekulát körülbelül 20-szor újrafelhasználnak, gyakran kétszer vagy háromszor egyetlen emésztési fázis alatt.
Meg kell jegyezni, hogy a májbetegség drámai módon megváltoztathatja a recirkuláció ezen mintázatát – például a beteg hepatociták csökkent képességével képesek kivonni az epesavakat a portális vérből, és a canalicularis rendszer károsodása az epesavak bejutását eredményezheti. a szisztémás keringés. Az epesavak szisztémás szintjének vizsgálatát klinikailag a májbetegség érzékeny indikátoraként alkalmazzák.
Az epeválasztás mintázata és ellenőrzése
Az epe áramlása a böjt alatt a legkisebb, és ennek többségét az epehólyagba terelik koncentráció céljából. Amikor a bevitt étkezésből származó chyme belép a vékonybélbe, a savas és részben emésztett zsírok és fehérjék stimulálják a kolecisztokinin és a secretin szekrécióját. Amint azt korábban említettük, ezek az enterális harmóniák fontos hatással vannak a hasnyálmirigy exokrin szekréciójára. Mindkettő fontos az epe szekréciója és áramlása szempontjából is: epeúti rendszer – cholecysto = epehólyag és kinin = mozgás. A kolecisztokinin felszabadulásának legerősebb ingere a zsír jelenléte a nyombélben. A felszabadulás után serkenti az epehólyag és a közös epeutak összehúzódásait, ami epe bélbe jutását eredményezi.
Válasz
Az epes gyümölcslé epesavakat és epesavas sókat, például kolinsavat, taurokolsavat stb. tartalmaz, amelyek felelősek a lipidek emésztéséért és felszívódásáért.
Emésztés
Mivel a lipidek nagyok, az amfipatikus molekulák hidrolitikus enzimekkel nem könnyen emészthetők. Az epesók kis molekulákra bontják ezeket a nagy molekulákat, ezt az eljárást emulgeálás néven hívják, hogy könnyen emészthetők glicerinné, zsírsavakká stb.
Felszívódás
Ezeket az emésztett lipideket nem lehet könnyen felszívni. Az epesók ezeket az emésztett lipidmolekulákat micellák képezik, amelyek ezt követően az egyszerű diffúzióval könnyen felszívódnak. A sejt belsejében trigliceridek képződnek, amelyeket foszfolipidek, koleszterin és más fehérjék alkotnak, amelyek chilomikronokat képeznek, amelyek exocitózis útján elhagyják az abszorpciós sejtet, és nagy méretének köszönhetően bejutnak a laktálokba. (vérkapillárisok helyett), ahonnan nyirokereken keresztül a mellüregbe vezetik, és a bal subclavia vénájába jutnak a vérbe.