Legjobb válasz
A shigoto szó két logogramból áll, 仕 (kínai származtatott kiejtés: shi , japán eredetű kiejtés: tsuka- eru) és 事(Kínai eredetű kiejtés: ji , japán eredetű kiejtés: koto, tsuka – eru).
Az első logogram, 仕 egy ember (a bal oldalon) baltával (jobb oldalon) ellátott piktogramja. Ez a kép megadja a „szolgálni” jelentését. Képzeljünk el egy embert, akinek fejszéje katonaságban szolgál, egy hatalmas nemes parancsnoksága alatt.
A második logogram, stick, egy botot tartó kéz piktogramja, amelyhez egy talizmánt ragasztanak. rá írt ima szavai. Ebből a képből ez azt is jelentette, hogy „szolgálni”, de inkább vallási minőségben. Gyakrabban elvont értelemben „dolgot” is jelent, talán abból a talizmánra írt elvont gondolatból ered.
Ez a két karakter együttvéve erőteljes, kétszeresen megerősített szolgáltatási képet nyújt. Valójában ez a szó a legrégebbi, eredeti értelmében a közszolgálat történelmileg létező két ágát képviseli: a hadiállapotot és a vallást.
Míg ennek a szolgálatnak a modern jelentését gyakran úgy fordították, hogy „Munka”, úgy gondolom, hogy a munka mögöttes kontextusának valamiféle szolgáltatást kell nyújtania a társadalom számára, amelyben él.
Egyes japán szótárak a ate-ji , ami azt jelenti, hogy a karakterek csak azért lettek hozzáadva, mert ugyanúgy szóltak, mint az eredeti szó. Ezek a szótárak azt mondják, hogy az eredeti szó shi , a suru „Csinálni”, és koto absztrakt „dolog” vagy más szavakkal „olyan dolgok, amelyeket csinálsz” értelmében.
Ez a magyarázat azonban nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a japánok mindig a shigoto -ra utalnak, mint arra a munkára, amelyet valamilyen vállalat, ügyfél szolgálatában végeznek. vagy más szervezet, és nem csak a szabadidejükben végzett tevékenységek. Nem veszi figyelembe azt sem, hogy a japánok milyen hosszú órákat töltenek munkahelyükön, ami szerintem a szolgáltatásnak ez a nagyon erőteljes képe nagyon szép.
Válasz
A japán „shigoto” szó “olyasmit jelent, amit az emberek elkerülhetetlenül tesznek.
Ahogy Paul Daniel Crowder mondja, két ideogrammal van megírva, az első kanji pedig szolgálatot is jelent, de ha a„ shigoto ”szóban használják, és még anélkül is, hogy az ideogram, mivel ez egy eredeti, kandzsi előtti „yamatokotoba” szó, a jelentés a „shi”, a „tennivaló” és a „koto” ige összekötő (renkei) alakjának fonetikájában is megtalálható, amely Tehát a „shigoto” egy cselekedet, valami, amit csinálsz.
Úgy gondolom, hogy ez fontos megkülönböztetés. Erős benyomás van arról, hogy Japán olyan hely, ahol az emberek szolgálnak, és általában mások és kívüli nyomásra élik az életüket. Nem hiszem, hogy ez különösen igaz Japánra. A japánok jobban tisztában vannak azzal, hogy a megélt lét mások számára mennyire hasznos, de nem mintha mindenki állandóan másokat szolgálna. Inkább arról van szó, hogy a shigoto csak valami, amit az emberek csinálnak, és aminek mondják, nincs más, nem segíthetõ, elkerülhetetlen, a másik híres japán kifejezés használatával, ugyanazon „shi” használatával: Shikata ga nai = there nem más (más) módja annak.
A munka elkerülhetetlensége, és ez egy cselekedet, amit csak csinálsz, számomra pozitívabb, mint a munkával és a munkával kapcsolatos árnyalatok, amelyek miatt ez kissé megterhelőbbnek hangzik.
Az emberek gyakran hosszú órákat dolgoznak Japánban, mert csak azért csinálják az emberek, nem azért, mert szolgálnak, vagy akár pénzért. A kandzsi szótár elválasztja a szolgálatot és a cselekvést, és a shigotót az utóbbi kategóriába sorolja, de ha jobban belegondolok, véleményem szerint nem annyira a shigoto a szolgáltatás, hanem ez a szolgáltatás az egyik dolog, amit mi, emberek csinálunk.
1 Legyen tisztviselő. Használható. “Szolgáló / Szolgáltató / Szolgáltató / Szolgáltató”
2 A “shu” ige folytonos “shi” alakjának Ateji. “Hogyan / mechanizmus / munka (munka) / munkás / munka (ránc)” A [befejezés] [kanji elem] jelentése – goo japán szótár
Dothingokat is csinálunk (shigoto), mert 1) élvezzük őket 2) telik az idő 3) tartsd fitt 4) a hálaért 5) azért, mert értünk vannak, voltak és megtesznek helyettünk 6) ne kerüljön otthon az emberek lába alá 7) Mert a cselekedet esztétikusabb, mint nem 8) A tétlenség rossz dolgokhoz vezet 9) Példaképet biztosítani gyermekeinknek és másoknak 10) A pénzért / ételért 11) Nincs másképp 12) Mivel természetes (és az az érzésem támad, hogy a shizen shi-je ugyanaz a shi, annak ellenére, hogy azt mondják, hogy önmagának „ji” -je, de önmagát is cselekvésnek tekintik itt Japánban – -cf Nishida)