Legjobb válasz
Ez egy nagyon érdekes kérdés, de szerencsére a saját Istennel való kapcsolatom megválaszolja ezt, de ehhez bizonyos háttérre van szükség.
Olyan vallásban nevelkedtem, amely kijelenti, hogy Isten mindenható, mindenütt jelen van és mindentudó. Találkoztam azonban valakivel, aki megkérdőjelezte ezt a jelölést, és láttam a logikát, és ez igaznak bizonyult bennem.
Kezdetben ott volt az üresség, és Isten kihozta magát az ürességből és létbe. Nos, amikor csak te létezel, akkor nem lehetsz mindentudó. Miért? Miután soha nem léptünk kapcsolatba önmagától elkülönült más entitással, mindenféle érzés létezik, amelyet nem ismerhet meg … mint a szerelem. Bár igen, az önszeretet létezik, ez más, mint a mások iránt érzett szeretet. Azt hiszem, ez a létezés célja annak érdekében, hogy Isten mindentudóvá, mindenütt jelenvalóvá válhasson (mivel mindannyian Istennek vagyunk alkotva. Semmi más nem létezett, ezért Istentől teremtettük és Isten minden része isteni szikrát adott ennek a tanulásnak és növekedésnek a tudatosságára), és mindenható. Tehát Isten mind az időn kívül létezik, mind pedig az időn belül tanul és növekszik. segítsen Istennek megismerhetőbbé és teljesebbé válni. A jó megismeréséhez és a legmagasabb szint eléréséhez a mélység sötétségét is ismerni kell a rosszat. Ez az egyik alapvető filozófiám. Sokszor bővítettem rajta a logikai alkalmazásokat és ha lyukak vannak benne Örömmel fogadnám őket, hogy megerősíthessem nézeteimet. Mindig nyitott vagyok a változásra, még az önváltásra is. Tudós vagyok, az adatokkal együtt járunk.
Válasz
A világegyetem lelkének lelke az isteni forrás, amely mindent alátámaszt.
A szerelem mindent meghódít. A szerelem az egyetlen érzelem, amely minden más érzelmet megdönget. Ez a válasz minden kérdésre.
Az isteni forrás, minden teremtője tiszta szeretet, és a szeretet az, amit egész életünkben keresünk. Sajnos csak másokban keressük, és nem önmagunkban.
Lelkünket az isteni teremtette, és mindenkor kapcsolatban állunk a Feltétel nélküli szeretet véget nem érő forrásával … csak egész napot keresünk mindenki másban érte, nem pedig önmagunkban.