Mit jelent, hogy a lineáris rendszernek egyedi megoldása van?


Legjobb válasz

2x + y = 5, x – y = 1 egyedi megoldása x = 2, y = 1. A 2x + y = 5, x – y = 1 egyenesek csak egy pontban kereszteznek, vagyis (1,2).

Ha két párhuzamos vonal van, mint pl. x – y = 1 és x – y = 7, akkor nincs megoldás az x – y = 1, x – y = 7 egyenletekre.

Ha 2 egyenlet valójában megegyezik, például x – y = 1,5 x – 5y = 5, akkor az ezen a vonalon található bármely pont olyan megoldás, mint x = 3, y = 2 vagy x = 1000 y = 999, és nincs egyedi megoldás.

Ez kicsit érdekesebbé válik egy olyan helyzetben, amikor 3 változó van, mondjuk x, y, z.

2x + y + z = 4, x – y = 0, x – z = 0 egyedi x = 1, y = 1, z = 1 megoldása. A 2x + y + z = 4, x – y = 0, x – z = 0 síkok egy és csak egy pontban kereszteznek, vagyis (1,1, 1).

Ha három párhuzamos sík van, például x + y + z = 1, x + y + z = 4 és x + y + z = 8, akkor az x egyenletekre nincs megoldás + y + z = 1, x + y + z = 4 és x + y + z = 8.

Ha az egyik egyenlet két másik lineáris kombinációja, akkor nincs egyedi megoldás. Itt van egy példa 2x + y + z = 4, x – y = 0, 3x + z = 4. Nem csak (1,1,1) megoldás, hanem (2,2, -2) és (3, 3, -7). Valójában végtelen sok megoldás létezik.

Ennek az az oka, hogy az egyik egyenlet a többi lineáris kombinációja.

3x + z = 4 1 (2x + y + z = 4) +1 (x – y = 0).

Nagyon sok utalás van erre, de remélhetőleg ez ad némi ötletet arról, hogy milyen egyedi megoldások vannak a lineáris rendszerekben.

Válasz

A válaszom először azt feltételezi, hogy ez egy lineáris egyenletrendszer, a lineáris egyenlőtlenségekkel rendelkező rendszerhez képest.

Rövid válasz – Egymást kizáró opciók: Nincs megoldás, Egyetlen egyedi megoldás vagy végtelen számú megoldás.

Hosszú válasz – A megoldások típusai bizonyos mértékben attól függ, hogy hány egyenlet és hány változó van a lineáris rendszerben, és hogyan szeretné leírni a rendszert.

Algebraically :

  • A megoldást nem tartalmazó rendszert inkonzisztens rendszernek . Ez azt jelenti, hogy a változóknak nincs olyan értékkészlete, amely egyszerre oldja meg a rendszer összes egyenletét. A következő rendszer következetlen:
  • x + 2 y + 6 z = 5
  • x – 2 y – 6 z = 3
  • x – 4 y – 2 z = 1
  • A pontosan egy megoldással rendelkező rendszert következetes, független rendszernek nevezzük. Következetes, mert létezik megoldás és független, mert mindegyik egyenlet független a többi egyenlettől. Ez azt jelenti, hogy a megoldás változóinak minden értéke független a többi változó értékeitől. Pontosan egy értékkészlet van – változónként egy érték -, amely egyszerre oldja meg a rendszer összes egyenletét. Az alábbiakban következetes, független rendszer (a mathisfun.com webhelyről származik) az x = 5 / span> = 3 z = -2.
  • x + y + z = 6
  • 2y + 5z = -4
  • 2x + 5y – z = 27
  • A végtelenül sok megoldást tartalmazó rendszert következetes, függõ rendszernek nevezzük. Függő, mert a rendszerben legalább egy egyenlet többszöröse egy másik egyenletnek vagy más egyenletek kombinációja. Ez azt jelenti, hogy míg a rendszer többi változójának csak egy értéke van, amely egyidejűleg megoldja az összes rendszert, egy vagy több változó bármilyen értékkel megoldhatja a rendszert. Az alábbiakban következetes, függő rendszer található, amely megoldást tartalmaz

y = 1/5 – 4 x / 5; z = 7/5 – x / 5.

  • x + y + z = 5
  • x + 2 y – 3 z = 3
  • 2 x + 3 y – 2 z = 8
  • Grafikusan (3 változó rendszer példaként):

    • A két változóval rendelkező rendszert vonalak csoportja képviselheti egy kétdimenziós grafikonon (általában xy), míg a három változóval rendelkező rendszer vonalak vagy síkok gyűjteménye egy háromdimenziós grafikonon (általában xyz).Tehát egy n sok változóval rendelkező rendszer egy n- dimenziós grafikonon jelenik meg.
    • Egy következetes, független rendszerben az összes sík egy ponton találkozik (azaz 2 fal és egy padló találkozik egy sarokban). Az algebrai válaszban fent használt következetes, független rendszerben a három sík metszi egymást az (5,3,2) pontban.
    • Egy konzisztens , függő rendszer , az összes sík nem csak egy ponton találkozik, hanem egy vonalon (azaz a gerincnél találkozó könyv három oldala). Az algebrai válaszban fent használt rendszerben a három sík metszi az -5 y + 20 z = 27 (Vegyük észre, hogy a x bármilyen érték lehet a megoldásban).
    • Egy következetlen rendszer , legalább két sík párhuzamos, és így soha nem találkozik. A harmadik sík lehet párhuzamos mindkét síkkal (azaz az utcán lévő útvonalakkal), vagy keresztezheti mindkettőt, de soha nem ugyanazon a helyen. (vagyis a szoba és a mennyezet szemben lévő falai).

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük