A legjobb válasz
ܛܠܝܬܐ ܩܘܡܝ (talita qumi) betűvel írják: „fiatal lány, kelj fel”.
A teljes vers ܘܐܚܕ ܒܐܝܕܗ ܕܛܠܝܬܐ ܘܐܡܪ ܠܗ ܛܠܝܬܐ ܩܘܡܝ (Waakhada beyadoha detalita waamra laha talita qumi) jelentése: “És megfogta a fiatal lány kezét, és azt mondta neki:” fiatal lány, kelj fel. ”
Ne feledd, hogy ez a pesittából származik, amely az arámi nyelven írt asszír Biblia. Ennek megfelelően az a furcsa angol nyelvű megfogalmazás, ahol a Biblia valami ilyesmit mond: „És azt mondta, hogy talitha cumi , vagyis kelj fel fiatal lány ”nincs jelen az arámi nyelven. Ezenkívül vegye figyelembe, hogy a modern arámi nyelven nincs „th” hang, de a „talita” első „t” hangsúlyos „t”, például az arab ط, míg a „talita” második „t” hasonló az angol „t” vagy a ت arab nyelven.
Válasz
Ilyen nincs. Nem vagyok biztos benne, hogy érted, mi a Biblia.
A Biblia nem könyv. Ez egy sok könyvből álló gyűjtemény (66–81, attól függően, hogy melyik keresztény szektához tartozik), sok évszázad alatt írva. Ezeket a könyveket csak a 4. században gyűjtötték egyetlen kódexbe. Nem tudjuk pontosan, hogy ezek a könyvek hogyan keletkeztek, azt sem, hogy mikor és ki.
Vegyük például a Genezist. Úgy gondolják, hogy az ie 6. vagy 5. században hozta létre valaki, akit „redaktornak” hívunk. Ez az egyén korábbi forrásokat vett és gondosan összefűzte. Ezért például az alkotástörténet gondos elolvasása ellentmondásokba ütközik. Tehát, még ha be is ugorhatunk egy időgépbe, és visszatérhetünk a Kr. E. 6. századi Júdeaba, akkor is szembesülnénk azzal a kérdéssel, hogy melyik forrás az „eredeti”. Egy bizonyos ponton, ha elég régen megy vissza az időben, valószínűleg szóbeli forrásokhoz jut. Senki sem tudja, mikor írták le ezeket a legkorábbi történeteket.
A Biblia olyan írásgyűjtemény, amely évszázadok óta kézi másolású, kézirattekercsekre írt kéziratokból származik. Ezeket a tekercseket másolták, majd a másolatokat, majd ezeket a másolásokat évszázadokig tovább folytatták … Ezután fordításokat készítettek. Először a görög nyelvre. Később latinul és szírül. Az emberek különböző kéziratokat használtak fordításuk elkészítéséhez. A fordítás nem pontos művészet. Ezért létezik olyan sok. Több tucatnyi angol fordítás közül lehet választani, amelyek némileg eltérnek.
De még ha az ókori héber és a koine görög nyelven is folyékonyan beszéltél, a legrégebbi teljes fennmaradt szöveg a Codex Sinaiticus, a Kr. U. Ez a lehető „eredeti”. Vannak a Holt-tengeri tekercsek, kb. Kr. E. 200-ból, de hiányosak.
Bár kétségtelen, hogy a hibák, sőt az interpolációk is bekúsztak az évszázadok során, csak bízni kell abban, hogy ezek az írások jöttek ránk többnyire épségben. Ami a Bibliát illeti, az az, ami. Nincs olyan „eredeti”, amelyhez visszatérhetne.
Másrészt a fordítások meglehetősen eltérőek lehetnek. A fordítás nagy különbséget jelent. Azt javaslom, hogy válasszuk ki a legjobb modern fordítást és egy teljesebb Bibliát. Tetszik az Oxford Annotated Bible, amely az RSV (átdolgozott standard változat) fordítását használja, és rendelkezik az úgynevezett apokrifekkel. Az Etióp Bibliában van a legtöbb könyv, de nem ismerem az angol nyelvű fordításait.