Legjobb válasz
A történelem nem azonos szinonimájával. A nyugati történelem sírkertjei gyakran társultak az egyházakhoz – temető volt egy új ötlet egy másik időben, és a “temető” szót szándékosan választották, hogy tükrözze a halálról és a túlvilágról szóló újabb elképzeléseket, és jelölje az új temetkezési helyeket, amelyek temetők voltak. nagy, beépítetlen területet vásároltak azzal a szándékkal, hogy telkeket adtak el az előre tervező családoknak. Egy temetőben a sírboltot fizették, de a templom tagjai nem fizettek a sírhelyért. A temető nem volt szép hely – ez volt csak egy hely, ahol vallásos módon temethetik el a halottakat – tisztességes temetés. A temetőbe tervezték, hogy járdák legyenek rajta – szándékosan parkosították azzal a szándékkal, hogy a családok kellemes helynek találják, nem pedig az előrevetítés helyének. egy temető lehet. A 19. században, amikor megindult a „temetői mozgalom”, enyhültek azok a sötétebb hiedelmek is, hogy kevesen fognak megmenekülni. A halál a 19. századi kereszténységben megszerezhető hellyé, megbízható hellyé vált, ahol a családok együtt lakhattak a mennyben, és a zöld, gyönyörű vidéki temető tükrözte a halál újfajta felfogását, mint egy biztosabb újjászületést egy szebb szebb túlvilágra. A temető átvette a szót – ritkán használjuk a temető szót, mivel sok templomnak már nincs ilyenje, és a legtöbb temető nem tartozik egyetlen templomhoz sem -, de különböző entitások voltak, akik a halottak fogva tartásának alapvető funkcióját töltötték be, de a temetőt elnevezték és megtervezték hogy az átfedő funkciójuk ellenére egészen másfajta hely legyen, mint a temető.
Válasz
Temetési igazgató vagyok. Ezt állítja az állami engedélyem. ”
Régebben nálunk vannak. Most egy „temetési edzőt” használunk.
Szeretem a szavakat. E kifejezések mindegyikének kissé más jelentésű árnyalata van, és más történelemre és más nyelvi áramlatra támaszkodik. Szeretem és értékelem a különbségeket
De gyakran azt gondolom, hogy a legnagyobb különbség a halállal való társulás. A halált általában nagy gonosznak tekintjük. És ahol egy olyan kifejezés, mint az „Undertaker”, egykor azt az embert jelentené a városban, aki a halottak temetése körüli összes különféle feladatot elvégezné, hasznos dolog, a halál körüli negatív érzelmek valamennyire ledörzsölik a hasznos szót és megrontják azt .
Tehát kapunk egy új szót. Ami viszont kialakítja maga körül a halál patináját, és ez ismét megváltozik. Ki tudja, mi lesz a cégem 50 év múlva? Talán „a tanatológiai átmenet szakemberei”
Arra számítok, hogy a temető / temető / emlékkert (vagy park) változásai ugyanolyan nyomást gyakorolnak.
Igen, vannak különbségek, de vannak elég értelmetlen a szavak tényleges használatának módja szempontjából.